Jásdi Borbárkert. Bor-bár-kert! Ízlelgessük Budapest éjszakai és gasztro életének egyik legújabb találmányát. Ha definiálni szeretnénk, a lakásétterem és a kézműves borászatok borkóstolói mentén kell gondolkodnunk, de minek is akarnánk bekategorizálni? Jásdi Attila heti random házibulija a legjobb, ami ezen a nyáron Budapesten történik.
Aki egy kicsit is ismerős a magyar borvilágban, nem tudja megkerülni a Jásdi borokat. Jásdi István 50 évesen kezdett borral foglalkozni, 1998-ban vett birtokot Csopakon, amelynek szőlőterületei egybe estek Ranolder püspök egykori földjeivel. Korábbi vállalkozói életét feladva Jásdi István gyorsan az északi part, sőt a magyar borászszakma húzóneve lett.
Aki Csopak fele jár, nem tudja nem észrevenni a 71-es út mentén a Jásdi Vinotékát, vagy a Borteraszt a szőlőhegyen. Jásdiék 2010 óta látják vendégül a bor- és Balaton-szerető vendégeket és a borhoz egyedülálló kilátást is adnak. Jásdi István most 67 éves, és bár semmi jele annak, hogy öregedne, a jól menő családi vállalkozást egyre inkább fiára bízná.
Jásdi Attila egyébként ügyvéd, Budapesten él, és három gyerek édesapja. Az elmúlt pár évben már elkezdett belefolyni a pince ügyeibe, készített már bort az apjával, idén pedig arra is jutott ideje, hogy végigjárja a főváros csúcséttermeit. Hűtőtáskával a kezében házalt a családi borokkal, így ma már pl. a Mákban, az Arany Kaviárban vagy a Zonában is ihatunk belőlük.
Sőt, Attila egy nem akármilyen főzőtanfolyamot is lenyomott a családi élet és a karrier üres perceiben. Gondolt egyet, visszatette a polcra gyakran lapozgatott kedvenc szakácskönyveit, és beállt Takács Lajoshoz az Olimpiába. "Reggelente húzhattam a cekkerét a piacon, napközben vákumozhattam a maradékokat, és egyszer 8 órán keresztül ecsetelhettem erdei gombákat" – mesélte. Eltelt egy év zöldségpucolással, de közben minden trükköt elleshetett, és sokat kérdezősködött is. Így aztán bármikor fél óra alatt összedob egy kacsamáj terrine-t, de egy rántott hússal komoly bajban lenne.
Álmokat valóra
Attila a francia konyhát szereti a leginkább, imádja a tapasokat és hozzá apja rizlingjeit. Igaz, hogy néha főzött a vendégeknek Csopakon, de az nem volt az igazi. "Amikor a Balatonon főztem, az olyan volt, mintha kislapáttal mertem volna a vizet a tóba: egy jól működő, kiépült rendszert tolt még egy ember, felesleges volt az egész."
Ezért döntött úgy, hogy végre valóra váltja álmát, nyit egy saját vendéglátóhelyet. Persze jó placcot találni nehéz, irtózott a gondolattól, hogy egy legyen a bulinegyed száz próbálkozója közül, és hogy vendéglátós tapasztalat híján hipergyorsan becsődöljön. Így jött egy lakásétterem, pontosabban egy lakásborbár ötlete.
"Abból főzök, ami van" – nekünk is az alapján rakott össze egy vacsorát, amit napközben a piacon talált, és a péntekre vagy szombatra bejelentkező vendégeknek is így tervez. Idén nyáron még kb. tíz alkalommal csíphetjük el, csakis a Facebookon találjuk meg az eventeket. Ez a jelen, mondja, a Csopakra költözés és a birtok átvétele pedig a jövő.
Apja, Jásdi István pedig nem várja, viszont tudja, hogy "lesz egy pont, amikor már csak vitorlázni fogok lejönni, utána beülök a teraszra borozni, és meglesz a véleményem az egészről, de megtartom magamnak" - ezt persze mosolyogva mesélze. Attilán pedig látszik: az utóbbival kapcsolatban vannak kételyei.
/Stella
Recept
Hal, bok choi és Jásdi rizlingmártás 4 főre
Hozzávalók: 2 db fél kilós hal (ha nem filét veszünk, a halak gerince és feje tökéletes lesz az alaplébe)
6-8 bok choi, 1 fej fokhagyma, olívaolaj, 4 fej salotta hagyma, 4 dl olaszrizling, 100 gramm vaj
A hal alapléhez hideg vízbe tesszük a nyesedéket és némi zöldséggel felforraljuk. Ha van időnk, hagyhatjuk fél-egy órán át rotyogni. A habot közben leszedjük, végül az egészet leszűrjük.
Közben a salottát felkockázzuk, olívaolajon üvegesre pároljuk, felöntjük a rizlinggel. A hagymát aztán kivesszük, a mártást felöntjük a hal alaplével, legvégül a vajjal harmadára sűrítjük. A bok choi leveleit letörjük, a szár részt csíkokra vágjuk, olívaolajon és fokhagymán megpörgetjük. A halfilét sózzuk, borsozzuk, olívaolajjal megkenjük, és egy serpenyőbe terített sütőpapíron készre sütjük. A papír trükkje, hogy a hal nem ragad le, könnyen kezelhető lesz és szépen egyben marad.
A képeket Máté Csaba és Mátrai Viktor készítette. Köszönjük nekik!