Idén nyáron Németország legjelentősebb borvidékén, Rheingauban dolgozom, az itteni bejelentkezéseimet pedig egy wiesbadeni villámvárosnézéssel vezettem fel. A kb. 200 ezer fő lakosú Wiesbaden Hessen tartomány központja, sok szempontból a közeli Frankfurtnál is fontosabb. Itt lakik Bukovics Martin is, a Mandiner.bor beindítója és felelős szerkesztője, aki egyébként most már velem együtt a Hochschule Geisenheim University diákja. Ő vezetett körbe, és közben a németek (utcai) italozási szokásairól mesélt. Pezsgő vs. rizling a nyílt utcán.
Mert az első külföldi hetem végén, szombat délután leginkább arra voltam kíváncsi, milyen italhoz juthatok egy átlagos boltban és mennyiért. Amint kiderült, legkisebb eséllyel találok a helyi termelők boraiból, az áruházláncok központi felvásárlása és leosztói miatt csak a tömegtermékekből kapok, a helyiekkel együtt. Akik egyébként gyakran már a boltból kilépve, az utcán felpattintják ezeket az italokat, éppen ezért, ahogy a videón is látszik, 3,3 decis kiszerelésben is kapható szinte minden német pezsgő, átlagosan 3 euróért.
Martin ezt így egészítette ki:
"A köztéri ivás a németek egyik kedvenc időtöltése, és alkalmat mindig találnak rá, legyen az bemelegítés egy focimeccs előtt (szigorúan délelőttől), a bratwurstosnál egy gyors ebéd (0,33-as Radeberger vagy Bitburger minden jobb helyen kapható, akár menüben is), munka után hazafelé a villamoson, random estéken vagy nyilvánvalóan a bulik előtt. Alapvetően a sör megy (focivébé alaposan fel is tolta a német söripar számait), de a pezsgőfogyasztásban is a németek a világelsők, ráadásul van és lesz is miért ünnepelniük, ha ilyen számokat hoz a gazdaságuk, mint eddig."
Az újságíró ezután emigránshoz méltó módon, ékezetek nélkül folytatta:
"A nemet pezsgok nagyresze tartályos erjesztessel keszul, hogy nagy mennyiségben lehessen ugyanazt árulni - nagy az orszag, sok a szomjas száj. A legkedveltebb pezsgomarkak, mint a Henkell, a Rotkäppchen, a Mumm, a Söhnlein vagy a műfaj legjobbja, a rieslinges kiadást is piacra dobó Fürst von Metternich mind így készül.
Persze vannak palackos erjesztessel készülő tételek is, őket 10€ felett keressük: vagy nagy márkák premiumkiadasai ezek (Adam Henkell, Gelbermann) vagy kis manufakturak, javarészt rieslingalapu - hisz ez a fő fajtája Németországnak - termékei. A brut, az extra dry es a trocken a legnépszerűbb variációk: hogy ez miert lett így, fogalmam sincs, de örülök neki, hogy így van."
Mi egy helyi száraz rajnai rizling bor (Kabonett Trocken) palackjával mászkáltunk a városban és ittunk is belőle nagyokat. (Itt kérek mindenkit, hogy csak a saját határait ismerve italozzon közterületen /meg a négy fal között is.) Éppen ezért néztem kicsit utána: Németországban ezt bárhol szabadon megtehetem. Viszont néhány kivételt leszámítva általában tilos a nyilvános iszogatás Ausztráliában, Kanada jelentős részén, Tunéziában, illetve Chilében is csak szilveszterkor ihatunk az utcán. Ezeken a helyeken általában már az is elegendő bizonyíték ellenünk, ha egy kibontott sör van mellettünk. Ezen kívül Spanyolországban és Új-Zélandon is találunk italmentes zónákat. Az utcai vedelésért büntetés fizethetünk Norvégiában, Lengyelországban (100PLN), és Oroszországban (500-1500 rubel). Pozsony belvárosában se igyunk és Magyarországon sem árt néha utánanézni, éppen melyik város önkormányzata rendelt el szigorítást. Viszont gyakorlatilag a világ összes országára igaz: a részegen utcán randalírozókat minimum rendre intik a hatóságok. És ez a jobbik eset.
Az utcai alkoholizálás ellen egyébként általában azzal szokás érvelni, hogy túlfogyasztást és erőszakot is szülhet, különösen, ha egy focimecss is van a közelben. Ellene pedig például azzal, hogy háttérbe szoríthatja a zugivást, így a kulturált fogyasztás javára tehet. Magyarul sokat tanulhatunk másoktól, ha nem egyedül iszogatunk otthon egy, a boltban a polcról lekapott akármilyen palackot, plusz kevésbé valószínű, hogy az asztal alá hasalunk, ha fennáll a veszélye, hogy szembejön velünk a nagynénénk, a főnökünk, vagy mondjuk egy két és fél méteres biztonsági őr. Akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy a bárhol bármikor alapvető jogunk.
/Stella
P.s.: Amíg nem sikerült meghonosítanunk a vasárnapi frankfurti pezsgős brunchokat Magyarországon, addig leginkább itt fogok, fogunk főzni érdekes emberekkel és jó italokkal, persze ezt meg is mutatom majd nektek itt a Drunken Kitchen blogon.