Gasztronómiánk sója az alkohol

Drunken Kitchen

Művészet a köbön: rizling és fogas a szobrásztól

Trombitás Tamás és a MI A KŐ, első rész

2015. február 25. - dalmastella

imgl1564_1000_665.jpg

Trombitás Tamás szobrászból lett borász, aztán étteremtulajdonos. Munkái miatt többet élt külföldön, mint itthon, de harminc éve a Káli-medencét, Köveskált tartja otthonának. Apjával építette újjá a házat, amelyben él, a borászatot, borászkodást azután kezdte el, hogy a faluból kihaltak az öregek, akik a neki tetsző borokat készítették. "Amikor ők elköltöztek a túlvilágra, űr keletkezett."

Legelső borát, egy rozét mégsem magának csinálta, hanem a feleségének. Az étterem is inkább Katalinnak szól, aki mostanában, 30 évvel később követi férjét és leköltözik vidékre. Meg a barátoknak, vendégeknek is szól, persze. Tamás az évek óta üresen álló kocsma épületét vette bérbe, és minden nap nyitva tart, mert "egy étteremnek csak így van értelme". Szerinte az emberek ma úgyis inkább vendéglőbe mennek, mint kiállításra.

De azt is mondja, hogy ez nem baj, és hogy neki a konyha nem visszalépés. "Az ember egyébként sem úgy vált szakmát, hogy vonalzóval elvágják a múltjától." Másrészt meg a borászat, sőt a főzés, még a tálalás is művészet. A MI A KŐ konyhájában is esztétikáról beszél, formákról és méretekről, lágyabb és ropogósabb részekről, csak éppen most tányérok előtt, nem egy egyetemi előadóban. Aztán megnézem újra a barátai festményeit, amelyek a falain lógnak és a lágy és szikár vonalak játékáról szólnak. Végre megértem őket. Igazat adok neki, ez tényleg maga a művészet. Csak élhető.

Ahogy a bor is

Trombitás Tamás szerint a Káli-medence, Köveskál egy olyan hely, ahol 8-10 évig eltartható fehérborokat lehet, lehetne készíteni, de ezt az előnyt még csak most kezdik felismerni a helyi borászok, illetve a piac sem ilyen borokra vágyik mostanában. Tamás egyébként az olaszrizlinget szereti a legjobban, évjárattól függően az étterem ételeibe is ad belőle. Például a mi fehérboros halsalátánkba. Videó!

 

Trombitás Tamás viszont nem egy rizlingre, hanem egy robosztus vörös cuvée-jére, a Trigonra a legbüszkébb. Hogy hogyan került a csúcsborból a tányérunkra, az a cikk és videó következő részéből derül ki. Ahogy az is, mit jelent egyáltalán az, hogy Trigon?!

 

A MI A KŐ? egyben a káli-medencei borok háza is, mert Tamás szerint "egyedül soha senki nem fogja megváltani a világot". A legjobb helyi pincék választéka itt pinceáron elérhető. 

/Stella

A fotókat köszönjük Rácskay Zoltánnak.

A cikk második részét itt találod.

És akkor még íme 

a recept:

Rizlinges halsaláta paprikakrémmel

A savasabb olaszrizlinget előbb beforraljuk citrusok levével. Amíg kihűl, apróra vágjuk a friss fehér húsú halat, például fogast, és a salátába szánt zöldségeket. Jó, ha ezek friss és színes idényzöldségek, kiváló a koktélparadicsom, a paprika, a zellerszár, az újhagyma, és az uborka. A halat meglocsoljuk a redukált citrusos borral, ez szinte olyan, mintha hőkezelnénk. Az egészet összeforgatjuk a zöldségekkel, néhány percnél többet nem is kell állnia.
A paprikakrémhez megsütjük a paprikát, a legjobb a kápia. Vinaigrettel és ízlés szerint sóval, esetleg egy kis korianderrel összeturmixoljuk és kész is. 

A bejegyzés trackback címe:

https://drunkenkitchen.blog.hu/api/trackback/id/tr37155779

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A boron is van mit faragni 2015.02.27. 19:26:01

Trombitás Tamás világhírű művészből lett borász, aztán étteremtulajdonos. De a Drunken Kitchen videójában azt is elmondja, hogy ez nem visszalépés: mert a borászat, sőt a főzés, és még a tálalás is művészet.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása